Előző bejegyzésemben ígéretet tetettem arra, hogy mélyebb betekintést adok a coaching típusú kérdések világába.
Kérdésekébe, melyek kacéran táncba hívnak bennünket gondolataink táncparkettjén. De mi szükséges ahhoz, hogy a feltett kérdés táncra perdítsen? ...hogy a parkett reflektorfényében önfeledten alkossunk új koreográfiát, hátrahagyva korábbi, berögzült mozdulatainkat?
Az első hasznos trükk:
A metaforák használata. Metaforák nélkül megszokott, hétköznapi szavakkal, hagyományos nyelvezettel kommunikálunk. Az ismétlődő nyelvezet azonban ismétlődő gondolatokhoz vezet. Megszilárdítja az eddigi gondolatokat, és útját állja az új, kreatív elképzeléseknek. Ezzel szemben egy találó metafora, mint új nyelvi eszköz használata nagyobb mozgásteret biztosít, leleményességre ösztönöz. Eltávolít bennünket a problémától, megváltoztatja nézőpontunkat, és új perspektívát adva újrastrukturálja korábbi berögzült gondolkodásunkat, annak hibáit. (szaknyelven: diszfunkcionális attitűdöket).
Akár mások irányába szegezünk kérdéseket, akár önmagunkat vesszük célba, figyeljünk a szóhasználatra. Akinek gondja van, szeret arról beszélni, hogy mit nem akar. Milyen helyzetekről nem akarja, hogy bekövetkezzenek, milyen következményekkel nem akar számolni, kikkel nem akar együtt dolgozni. Ilyenkor a nyelvhasználatot a tagadás uralja.
Ebből adódik a második hasznos trükk:
Nyelvezetünk strukturáló erejét felhasználva váltsuk ki a negatív megfogalmazást pozitív megfogalmazásra.
Néhány egyszerű példa arra, hogyan befolyásolja a kérdést, annak hangulatát, és ezzel együtt a válaszadó gondolatait a tagadó mód, a negatív szóhasználat:
| Negatív: | Pozitív: |
| - Mi változna, ha nem bosszantana a főnököd? | - Mi változna, ha örömöd lelnéd a vezetőddel való együttműködésben? |
| - Miből vennéd észre, ha nem mellőznének a munkahelyeden? | - Miből vennéd észre, ha a munkahelyeden elismernének, és megbecsülnének? |
| - Miből következtetsz arra, hogy ez a kapcsolat kilátástalan, nem fog működni? | - Melyek azok a jelek, amik azt mutatják, hogy van remény a jövőbeni boldog kapcsolatra? |
Könnyen észrevehetjük, hogy a tagadások kigyomlálásával a korábbi negatív szóhasználat is pozitívra vált. így a problémáról a megoldásra összpontosul a beszélgetés, a pozitív gondolatok felülírják a negatívakat. Ez teszi lehetővé új, adaptív gondolati minták beágyazódását.
Coaching folyamat során gyakori, amikor a párbeszéd a probléma körül forog. A coachee természetesen az őt foglalkoztató problémáról beszél. A hiba ott csúszik be, mikor a coach problémára irányuló kérdéseket tesz fel. Ilyenkor a gondot egyrészt az okozza, hogy a probléma, a problémát célba vevő kérdések növelik a stresszt. *Másrészről a coachee probléma- szuggesztiója könnyedén áttevődhet a coach-ra.
Harmadik hasznos trükk:
Pszichológiai kutatások igazolják (1908. R. Yerkes, J. D. Dodson amerikai pszichológusok), hogy az ember közepes feszültségi szinten a leghatékonyabb, így a coach elsődleges feladata a stessz szint csökkentése.
A megoldás az, hogy a helyett, hogy kérdések formájában ismételgetnék a problémát, megoldásokra irányuló kérdéseket tegyünk fel. Ezek egyszerre csökkentik a stressz szintet, és teszik lehetővé, hogy a megoldásra összpontosítsunk.
Figyeljük meg a lenti példákban bemutatott két verziót olyan szemmel, hogy vajon hogyan hatnak a kérdések a válaszadó hangulatára. Hogyan befolyásolják a remény esélyét? Mennyiben érzékeltetik a coachee-val, hogy a korábban már saját erőből megoldott problémára ezúttal is talál megoldást?
| Negatív: | Pozitív: |
| - Aggasztja, hogy a beosztottainak kevés a munkakedve? | - Olyan módszert keres, amivel fokozhatná beosztottaik munkakedvét? |
| - Milyen esetekből következtet a motiváció hiányára? | - Tegyük fel, hogy munkatársai tetőtől- talpig motiváltak. Miből venné észre ezt? |
| - Mi csúszhat félre a motivációs beszélgetéseknél? |
- Ha visszatekintünk az utóbbi 1-2 évre, mikor állt a motiváció a legmagasabb értéken? Mit tett akkor, vagy mit hagyott el, amivel ilyen magas motivációt ért el? |
- Folytatás a következő bejegyzésemben -
